Berlin kalauza, nevezetességeinek bemutatása IV.
Alexanderplatz | Győzelmi oszlop | Charlottenburgi kastély | Hozzászólások
Alexanderplatz
Berlin legismertebb tere. A város központját képezi - mégis érezni, ha a nyugati városrészben hideg téli szél süvít végig. Gyakorlatilag egy személytelen, szürke betontér a '60-as évek NDK-s épületeivel körbeépítve. Sokak szerint le kéne rombolni és teljesen újjá kéne építeni. Újonnan valamivel jobban nézett ki, hiszen a körülötte álló épületek még nem voltak tele neon feliratokkal, és az egyik épület tetején lévő óriási, folyton reklámokat sugárzó monitor sem volt még.
Régi neve "Ökör" volt, manapság a helyiek csak "Alex"-ként emlegetik. "Alexanderplatz"-nak 1805-ben nevezték el I. Sándor orosz cár tiszteletére, berlini látogatása alkalmából. A századfordulón a bevásárlások és az éjszakai élet központja volt, híressé mégis Alfred Döblin Berlin, Alexanderplatz c., 1929-ben megjelent regénye tette. A II. Világháború után a szinte teljes pusztulásból az 1960-as évek szellemében épült újjá. Hans Kollhoff mostani újjáépítési terve elbírálás alatt van.
1882. óta, a "gyorsvasút"-hoz egy távolságivasút-állomás kialakítása révén az egyik legnagyobb és ma is legfontosabb közlekedési csomópont; itt épült az első berlini metróállomás is, és manapság már kétpercenként indulnak vonatok az Állatkert (ami a legnagyobb S-Bahn állomás) és Friedrichstrasse felé. Kelet-Berlin villamoshálózatának kibővítése miatt a teret most újra villamos is keresztezi, aminek élénk, sárga színe némileg feldobja a szürkeséget.
Itt áll a város legnagyobb szállodája, a Forum Hotel, 30 emelettel (123 méteres magasság) és 1006 szobával. Tipikus NDK-s szemlélet szerint épült: "ami nagy, az szép is". A '90-es évekig Hotel Stadt Berlin volt a neve.
Itt található még a világ összes nagyvárosának helyi idejét mutató, híres, impozáns Világóra (Weltzeituhr), valamint a Kaufhof ház előtti, graffitivel díszített Barátság Szökőkút (Brunnen der Völkerfreundschaft); mindkettőt 1969-ben állították.
A Rathausstrasséból, a tér déli oldalán nyíló sétálóutca szép, régi házaknak ad otthont, mint az Alexanderhaus és a Peter Behrens által, az 1930-as évek elején tervezett Berolinahaus. A háború után csak ez a két épület maradt teljesen sértetlen a háború után. Az Alexanderhaus közelében, egy kis jegyirodában fél áron kaphatók koncert- és színházjegyek a legjobb berlini előadásokra. A közelben újranyílt ALEXA Bevásárlóközpontban egy BERLIN Infostore működik.
Eljutás: Alexanderplatz 1. ; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, metró: U2, U5, U8, busz: 100, 148, 200, 248, az Alexanderplatz megállónál.
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: A tér mindig látogatható.
Győzelmi oszlop / Siegessäule
A német főváros egyik legmarkánsabb jelképe, ami a város történelmét igen hatásos művészetben tükrözi vissza. A Tiergarten közepén, a Grosser Sternnél magasodik a porosz hadsereg Dánia feletti győzelme emlékére. 1864-73. állította J. Heinrich Strack. Az oszlop tetején Friedrich Drake alkotása, a 8,3 méter magas, arannyal bevont Kétszárnyú Győzelem (a berliniek által később csak "Arany Elzának" nevezett) szobor áll az újabb, Ausztria és Franciaország fölötti diadal tiszteletére. A nemzetiszocializmus alatt még magasítottak rajta, így összmagassága elérte a 67 métert. A II. Világháború után a '80-as évek közepére restaurálták Alexander Candrelli, Karl Keil, Moritz Schultz domborműveivel együtt, amik portrékat és háborús jeleneteket ábrázolnak, csakúgy, mint Anton von Werner üvegmozaikja a belső falon. A 285 lépcsőt megmászva az oszlop kilátójából csodás kilátás nyílik a városra.
Eljutás: Grosser Stern 1. ; az U9-es metróval vagy 106-os busszal a Hansaplatz megállónál.
Belépőjegy (2011): 2,20 Euro felnőtteknek; 1,50 Euro diákoknak. Gyerekeknek ingyenes.
Nyitva tartás: Április 1-október 31.: hétfő-péntek 9:30-18:30 h, szombat-vasárnap 9:30-19 h. November 1-március 31.: hétfő-péntek 10-17 h, szombat-vasárnap 10-17:30 h.
Charlottenburgi kastély / Schloss Charlottenburg
A város legszebb kastélya, ami egyben az egyetlen itt megmaradt Hohenzollern-kastély; Poroszország művészetét és udvari kultúráját mutatja be a XVII. századtól kezdődően. 1695-ben tervezte Johann Arnold Nering és Martin Grünberg, eredetileg I. Frigyes király felesége, Sophie Charlotte nyári rezidenciájának; 1699-re lett kész. A következő 100 évben azonban a család kibővíttette, bizonyítandó a Hohenzollern család hatalmát. A barokk stílusú palotát Johann Friedrich Eosander, Georg von Knobelsdorff, valamint Carl Gotthard Langhans építette.
I. Frigyes még Sophie Charlotte halála előtt, 1705-ben megbízta Neringet és Eosandert, hogy a kastélyt tegyék a versailles-ihoz hasonlóvá. A palota közepén az Eosander-épület áll a Hohenzollern-lakosztályokkal, a Porcelán Szobával, aminek mennyezetét kínai és japán alakzatok díszítik, valamint a Kápolnával. Eosander 1712-ben építette a kupolát az istennőszoborral a palota tetejére, mintegy megkoronázva a középső részt.
1740-46. a Knobelsdorff-szárnnyal bővült az épület. Felső szintjén található a Fehér Terem, a királyi család egykori ebédlője, az Arany Galéria és a Boucher, Pesne és Watteau műveivel díszített Koncertterem. A földszinti Romantika Galéria olyan kiemelkedő XIX. századi romantikus művészek alkotásainak ad helyet, mint Carl Blechen és Kaspar David Friedrich, valamint klasszicista és biedermeier művek is megtekinthetők itt.
A Langhans épületben, a nyugati szárnyban található a régészeti leleteknek helyt adó Ótörténeti Múzeum, ami Heinrich Schliemannak, Trója felfedezőjének saját trójai gyűjteményéről híres. A Porcelánkabinetben értékes japán és kínai porcelánok, a "berlini barokk" díszei láthatók. A kastélyszínház a szárny befejezéseként 1787-91. épült. Miután 1945-ben az épület bombatalálatot kapott, 1950-65. építették újjá, eredeti stílusában.
Kertje az angol és a francia stílus ötvözete. Nemcsak turistalátványosság, hanem sok berlini számára is kikapcsolódást jelent. Itt áll a Karl Friedrich Schinkel tervei alapján épült, olasz klasszicista stílusú Schinkel Pavilon, amit III. Frigyes Vilmos nyári lakosztályként használt. Az épületben megtekinthető bútorok, képek és szobrok a korai XIX. század életstílusát közvetítik.
A kert nyugati oldalán álló, neoklasszicista stílusú Mauzóleumban található III. Frigyes Vilmos és felesége, Luise királynő, valamint I. Vilmos Christian Daniel Rauch által tervezett szarkofágja. A tó túloldalán álló Belvedere-t 1788-ban Langhans építette teaháznak, II. Frigyes Vilmos kérésére. Jelenleg kiállítóterem, ahol a Királyi Porcelánmanufaktúra története tekinthető meg.
Eljutás: Spandauer Damm 10-22. ; az U2-es metróval vagy a 309-es busszal, a Sophie-Charlotte-Platz megállónál.
Belépőjegy (2011): 8,00 Euro diákoknak a Régi Kastélyba. Belépés csak vezetéssel. 12,00 Euro felnőtteknek, a Régi Kastélyba; 6,00 Euro felnőtteknek az Új Szárnyba, audio-vezetéssel; 5,00 Euro diákoknak az Új Szárnyba, audio-vezetéssel.
Nyitva tartás:
Új Szárny: november 1-március 31.: kedd-vasárnap 10-17 h;
Április 1-október 31.: kedd-vasárnap 10-18 h.
Régi Kastély: Április 1-október 31.: hétfő, szerda-vasárnap 10-18 h; november 1-március 31.: hétfő, szerda-vasárnap 10-17 h.
A földszintre való belépés csak vezetéssel.
Vissza: Nevezetességek III. - Tovább: Nevezetességek V. - Hozzászólások
Megosztás közösségi oldalakon:
